HADIK KRITIKA!

Új magyar történelmi kalandfilm dobbant mozivászonra, ráadásként igaz történetet dolgozva fel, Hollywood-i operatőri látványvilággal operálva. Ez a Hadik (2023), ami a lenyűgöző haditetteket végrehajtó huszár, Hadik András gróf története.

A film plakátján Molnár Áron, Trill Zsolt, Horváth Lili és Szabó Győző

 

1757. Hadik András és mindenre elszánt csapata végrehajtja a történelem legvakmerőbb huszárcsínyét. A hétéves háború idején Hadik különleges küldetést kap Mária Teréziától: huszáregységeivel titokban fel kell nyomulnia Berlinig, hogy Nagy Frigyes porosz király távollétében efoglalják és megsarcolják az ellenséges fővárost. Hadik és katonái az éjszaka leple és mindössze hat nap alatt tették meg a 450 kilométeres távolságot, hogy váratlanul rajtaüssenek a városon és az azt védelmező helyőrségen. A képtelen támadás teljesen váratlanul éri a poroszokat, ennek is köszönhető a küldetés fényes sikere. Hadik serege azelőtt távozik az elfoglalt Berlinből, hogy az ellenség erősítése megérkezne a városba.

"A Hadik egy sodró kalandfilm, ami történelem egyik legdicsőbb, sajnálatos módon kevésbé ismert és tárgyalt mozzanatát dolgozza fel Hadik András merész berlini portyájának és a legendás 24 darab balkezes kesztyű történetének felelevenítésével, igazi sztárparádéval és látványos, nagyszabású akciójelenetekkel." 

- Emígyen szól a fáma, a film tömör leírása, de menjünk most bele a részletekbe.

Ami azonnal feltűnik a nézőnek, az a roppant igényes operatőri produktum. Csak jó filmélményeket idéző képsorok töltik ki az átvezető részeket, részletgazdag, minden szikladarabra, fűszálra ügyesen ügyelő pontossággal, amit a legádázabb kritikusok is elismerő pillantásokkal kell hogy díjazzannak. Mesefilm szerű amit látunk, de nem megy át a hitelesség határain, és az egész film alatt megmarad az időutazás érzése. Bizonyosan rendkívül tehetséges filmes stáb volt a háttérben, ami miatt a Hadik irigylésreméltó és profi filmélményt nyújt. Annyira ügyeskezű a CGI, hogy nehéz megállapítani, mikor látunk valódi és kreált háttért. Persze vannak azonnal levágós, de mégis csodálatos díszletek, mint például a teliholdas képsorok, viszont ezek tényleg gyönyörűek és bizsergető minutumok.

Szabó Győző / Fotó: Takács Gergely

De ne vesszük el a szépséges részletekben, nézzük a történetet! Merthogy van neki, kalandos, intrikus és ami a lényeg, igaz. Megtörtént eseményeken alapuló mozifilmet készíteni sokszor hálás, máskor a leghálátlanabb feladat, amit stáb kaphat. Hiszen a nézők 10 perc után tudják, hogy hiteles-e, amit kaptak, vagy a film poszterét is örökre száműznék a világűr legszélére, mélyen egy fekete lyuk örök sötétségébe zárva. De a Hadiknak sikerül átadnia a lényeget, és ügyesen lavírozik a részletekben, könnyen befogadhatóvá téve egy ember, és bajtársai történetét. Korhű jelmezek, nem fárasztó, részletgazdag csatajelenetek, professzionista, hivatásos színészek, megrázó fájdalom/halál jelenetek (bár van egy-két drámai, fájdalmas sikoly, ami inkább kuncogtató, mintsem hátborzongató). Stimmelnek, amiknek kell: a Hadik akkor megható, amikor kell, akkor drámai, amikor ideje van, vicces, amikor épp nem is várnánk, és a kirakós gyorsan összeáll magától. Nem kell gondolkozni, a sorok között kínlódva értelmezni, amit látunk. És ez jó!

A főszereplő, Trill Zsolt, Hadik András megformálója, bár tény és való, hogy remek színész, néhol kissé sótlan, ízetlen. Vannak pillanatok, amikor a mellékszereplők simán lemossák egy jelenetben játékukkal, viszont sietve hozzá kell tenni, hogy Zsolt visszafogott(abb) jelenléte tartja a hitelesség talaján az egészet. Komplex és izgalmas, hát nem!?

Trill Zsolt / Fotó: Takács Gergely

 

Molnár Áron neve garancia. Fiatal, eszelősen tehetséges, karizmatikus művész. Keresve sem találtak volna ekkora telitalálatot Arezzói (őr)gróf Gvadányi József szerepére. Kissé talán túl pimaszra kerekedett a karakter, de tény, hogy Áron remekül formálta meg, s bár nehéz feladat lehetett (a gróf 1801-ben hunyt el, és nincs túl sok információ a jelleméről), sikerült izgalmas egyéniségként bemutatni.

Molnár Áron / Fotó: Takács Gergely

 

Humorforrásként bekerült a filmbe Mucsi Zoltán és Reviczky Gábor is. Nekik köszönhetően kapunk néhány mókás és aranyos jelenetet.

Reviczky Gábor / Fotó: Fuszek Gábor

 

A két női főszereplő, a két Lili; Horváth Lili és Bordán Lili viszont már-már súrolja a hitelesség határait. Mária Terézia és Erzsébet királyné megformálóiként a vicc kategóriát érintik. Nem elég erőteljesek, inkább tűnnek elkényeztetett udvarhölgyeknek, mint uralkodó, erős nőknek, akikre a történelem mind a mai napig felnéz. Bohókás a játékuk, ami bár nem vesz el, nem is tud hozzátenni érdemben a film mondanivalójához. Egyébként a Hadik egyik legnagyobb bakija is az egyik színésznőhöz kapcsolódik, és itt a SPOILER, vigyázat!: Mária Terézia kitünteti Hadik Andrást a katonai Mária Terézia-rend nagykeresztjével, olyan nagy szavak közepette, hogy "ez az első", a "legnagyobb", amit aztán látványosan Hadik szíve felé akaszt, de a következő vágásban eltűnik az érdemrend, és az azt követő, távolabbi képkockán is hűlt helye.

Horváth Lili / Fotó: Takács Gergely

 

Dicséretes a remek dalválasztás a végefőcím alatt, a "Vágtat az égen", melyet Füredi Nikolett előadásában hallhatunk, nyugtató levezetésként. Első blikkre meg mertünk volna rá esküdni, hogy Péter Szabó Szilva hangja, annyira Nox-os a szám.

A háborús jelenetek kimondottan jók, és viszonylag realisták is, így a néző sajnos vissza tud repülni azokba az időkbe, amikor az emberiség ész nélkül gyilkolt, ostoba háborúk végett, kiontva egymás vérét ezért, vagy azért. Sajnálatos, hogy az Orosz - Ukrán háború is terítékre kerül a látottak miatt lelki szemeink előtt... az emberiség ritkán tanul a múltból. A művér, a maszkok, a jelmezek, mind-mind hiteles, ahogy az egész film. Még az is izgalmasnak fogja tartani, és utána fog Google-zni a Hadik szereplőinek, akit nem érdekelnek a huszárok, a csaták, vagy a fegyverek, mert ez egy tisztességesen összerakott történelmi kalandfilm. És ez ritka madár a mozik erdejében.